^

그 다음은, What is Next?
The Next World / One Minute Quarantine

Farkas Roland az Incheon Art Platform (IAP) rezidens
intermedia-művészének egyéni kiállítása
Az életünk megváltozott az elmúlt hónapokban, és ki emlékszik már arra, mi foglalkoztatta a közbeszédet a koronavírus-járvány berobbanása előtt? A diskurzus globális felmelegedésről, autokrata világvezetőkről és a következő pénzügyi válságról szóló pletykákról folyt, de egy másik lehetséges tényezőről, a biológiai krízisről semmit sem hallottunk. A jelenlegi világjárvány annak az eredménye, ahogy élünk ezen a bolygón, és amelynek következtében a világ a kapitalizmus történetének legnagyobb válsága felé tart. A kör bezárult.

Farkas Roland (az IAP-on nyílt) egyéni kiállításának online változata a világszerte zajló aktuális eseményekre és a poszt- pandémiás világ lehetséges kimeneteleire reflektál. A The Next World / One Minute Quarantine a válság hatásait vizsgálja, azt, hogy az miként alakítja a világunkat, a szabadságunkat, a demokráciánkat, a szolidaritásunkat, a környezetünk szennyezettségét, valamint a gazdaságunkat egy összekapcsolódó világban, ahol a krízisek elkerülhetetlenül globálissá válnak.

Az állandóan újranyíló ‘divatüzlet’, amely a ‘The Next World’ azaz ‘a következő világ’ nevet viseli, a piacgazdaságot szimbolizálja.

Alig egy évszázaddal ezelőtt a pamut, a divatipar nyersanyaga olyan jelentőséggel bírt, mint ma az olaj. Amellett, hogy a divatipar óriási környezeti károkat okoz, az olcsó textilfeldolgozás még mindig a munkaerő-kizsákmányoláson alapszik, amit a kapitalista logika profitéhsége hajt. A késői kapitalizmus korszaka a nyereség növekedéshez még kifinomultabb módszereket alkalmaz: arra veszi rá az embereket, hogy önként váljanak teljesítő szubjektumokká, ami önkizsákmányoláshoz, depresszióhoz és következésképpen kiégéshez vezet. Ez az új norma.
A művész a galéria egy részét golfpályával felszerelt nappalivá alakította, amelyet ‘One Minute Quarantine’-nak, azaz ‘egy perc karanténnak’ nevezett el. Egy képzeletbeli, magányos üzletember karanténbeli mindennapjait láthatjuk az online kiállításra készült képregényben. Ironikus, ‘filozófikus’ szemlélődését követhetjük a változó jelenetekben, amelyek a gazdasági bénultság tényleges állapotát mutatják (például járatok nélküli reptereket, kikötőkben veszteglő hajókat, üres piacokat, és így tovább). Az önkéntes karantén a felsőosztály kiváltsága, miközben az alulképzett munkások, akiknek a gürcölése eddig láthatatlan volt, újraértékelődik a válság idején. Míg a gazdagok az üzletükkel törődnek, megfertőződött polgártársaink haldokolnak, és mi tehetetlenül nézzük ezt.

Farkas Roland egy pozitív, valamint egy negatív forgatókönyvet is felkínál a pandémia utáni világról, felvetve az állampolgári tudatosság és az életünk feletti irányítás visszaszerzésének fontosságát, egy olyan következő világ megteremtésének érdekében, amelyben szívesen élnénk.
Farkas Roland (Szlovákia, 1975) Budapesten élő intermedia-művész. Munkáiban a pénzügyi rendszerek hatásmechanizmusaival, a társadalmi egyenlőtlenségekkel és az emberi élet mai társadalmi értékével foglalkozik.
<